Rólam

Simon-Kővágó Paulina vagyok. Egy gyönyörű kisfiú büszke anyukája és egy csodálatos labrador gazdija. 

Fotózással a Covid idején ismerkedtem meg közelebbről. Mentálisan elég nehéz időszak volt ez nekem. Örökmozgóként muszáj volt valahogy kiszakadni abból a fajta bezártságból és ingerszegény környezetből, ami a mindennapjainkat jellemezte. 

Beszereztem hát az első fényképezőgépemet és megalkottam a saját világom. Aztán jöttek a tanfolyamok, workshopok, teltek a hónapok és az évek, de a kezdeti tűz nem akart kialudni. Tudtam, hogy megérkeztem.

Időközben megszületett a kisfiam, aki mindig remek alanynak bizonyul, főleg, hogy – akárcsak az anyukája- ő se bír egy helyben maradni sokáig, így aztán rutint, azt bőven lehetett általa szerezni 🙂 

Másik szenvedélyem egyben a másik fő témám is, természetesen a kutyák, legyen az portré vagy sport. Benjivel kölyökkora óta járunk obedience és agility tréningekre így tudom, mit jelentenek ezek a képek a gazdiknak. A sportfotó nem csak az adott pillanatot jelenti, hanem a mögötte lévő tömérdek munkát, a bizalmat, a kapcsolatot amit hosszú hosszú hónapokig, évekig építenek, mielőtt pályára lépnének. Azt a pillantást csak az értheti, aki maga is részese ennek a világnak.

A családi és a kutyafotókkal is egy azon célom van. Szeretném a világnak képek formájában bemutatni azt, amit ti, anyukák, apukák, nagyszülők, tesók vagy gazdik éreztek. Az összetartozást, szeretetet, elköteleződést, hogy évek múlva ránézve ezekre a képekre, eszetekbe jusson mindaz, amit akkor és ott átéltetek.